Herpályi Csonkatorony - Berettyóújfalu

Herpályi Csonkatorony – A Történelmi Jelentőségű Hely Magyarországon

Herpályi Csonkatorony, amely Cím: Berettyóújfalu, Herpályi Csonkatorony, 4100 Magyarország közelében található, egy történelmi jelentőségű hely, amely a 12. századból származó épületmaradványokra épül. A Szakértelem: Történelmi jelentőségű hely.

Elhelyezkedés és Megközelítés

A Herpályi Csonkatorony a Hajdú-Bihar megye legrégebbi épületének maradványait rejtő hely, amelyet a 42-es főútról indult úton lehet megközelíteni. Az aszfaltozott úton haladva érhető el, ami megkönnyíti a látogatást.

Tájékoztató a látogatásról

• Kisgyermekeknek megfelelő.
• Az átlagos értékelés: 4.4/5, amely jól tükrözi a látogatók körében elfogadott értékelést.

A látogatók véleménye

A Herpályi Csonkatorony népszerű látványosság, amelyet a rajongók elismeréssel szoknak említeni. Látszik már messziről, a főútról is, de közeledve sajnos inkább csak a csalódottság fokozódik. A műemlék környezete lehetne jobb, de ennek ellenére érdemes programot tartanak nem csak rajongók, hanem mezei nézelődők számára is.

Az épület története

A Herpályi Csonkatorony a 12. századból származik, és fontos történelmi jelentőséggel bír. Ez a maradvány egykor nagyszabású építményt képviselt, amely ma is tanúskodik a korabeli építészetről és a társadalomról.

Következtetés

A Herpályi Csonkatorony egy meglátogatásra méltó hely, amely a történelem és az építészet szerelmeseinek kínál egyedülálló élményt. Bár nem minden látogató számára adhatja meg a teljes élményt, a történelmi értéke és a látványosság miatt érdemes egyként meglátogatni.

👍 Vélemények erről Herpályi Csonkatorony

Attila P.

5/5

Hajdú-Bihar vármegye legrégebbi épületének a maradványai, amelyek a 12. századból származnak. A 42-es főútról letérve egy aszfaltozott úton haladva megközelíthető!

Csaba I.

4/5

Csak rajongóknak! Látszik már messziről, a főútról is, de közeledve sajnos inkább csak a csalódottság fokozódik. Táj - és környezetidegen, ami egyébként nem a műemlék hibája. A közelében található egy még amortizáltabb, nehezen megtalálható rom, azzal együtt talán már érdemes program nem rajongó, mezei nézelődők számára is.

Béla T.

5/5

Az Alföldi Kéktúrát jártuk és ennek keretében tettünk ide egy kis kitérőt. Könnyen meglehet találni, bár az odavezető út esős időben nagyon sáros tud lenni. A toronyba nem lehet felmenni sajnos, de így is szép látványt nyújtanak a romok, melyek az egykori Herpály nevű település, 12. században román stílusban épült monostorának maradványai.

Béla N.

4/5

Berettyóújfalu határában a 42-es úttól pár száz méterre van. A torony jó állapotban megmaradt, a többi részét széthordták. Aki többet szeretne megtudni a múltjáról, arról hogyan nézett ki az okvetlenül látogasson el a helyi Bihari múzeumba.

Bernáth T.

4/5

Egy túraútvonal egy állomásának kitűnő. Kb. fél-egy órát el lehet itt tölteni. Megközelítése: a főútról lekanyarodva rövid földúton. Kár, hogy le van zárva. Szívesen felmentünk volna körbenézni.

Moncsi F.

4/5

Műúttól nem messze áll a torony..
Szép emlék lenne ,de sajnos látni a folyamatos rongálások nyomait.. és sok a szemét is..a toronyba sajnos nem lehet felmenni.
Kár érte !
Árpád kori templom felújított romjai.. Berettyóújfalu helyén az egykori Herpály településen állt .. innen a neve is.

Tunde

5/5

Már a X. században falu volt a Csonkatorony vízzel határolt dombján. A XI. században már Pályi néven volt ismert a település, mely nevét vagy a falu birtokosáról, vagy a templomának védőszentjéről, Paulus, Pál szentről kaphatta. Később az Ér toldalékkal különböztették meg a többi közeli, szintén Pályi nevű falvaktól. Így lett neve előbb Érpályi, mely később Herpály-ra módosult.
Az ásatások során a torony déli oldalán huszonnyolc téglakeretes, többnyire kifosztott sírt tártak fel. A sírokban talált X-XII. századi edénytöredékek alapján valószínűsíthető a falu létezése. Az egyik, bolygatatlan sírban egy női csontváz jobb kezében II. Géza (1141-1162) dénárt találtak.
A kutatások eredményeként egy háromhajós, nyugati ikertornyos, igen nagy méretű kolostortemplom alaprajzát tárták fel. Az északi mellékszentély megmaradt része belül félköríves, kívül egyenes záródású, a fő és a déli mellékszentély egyenes záródású.
A főhajó belsejében megtalálták az oltár alapját, és a három-három északi és déli pillért. A legtöbb helyen nem csak az alapokat, hanem néhány téglasor falat is találtak. A nyugati pillérek a kő alapra rakott erősebb, alul nyolcoldalú, fenn hengeres oszloppal a karzatot támasztották alá.
A középső és keleti pilléreket szintén kő alapra rakták, négykarélyosan. Legvégül megtalálták a déli mellékszentélyhez csatlakozó sekrestyekápolnát, illetve a déli falon egy kapu és bélletének alapjait.
A kolostor építéséről írott forrás nem maradt fenn, így pontos építési idejét is csak nagyjából tudjuk meghatározni. Sajnos sem a bencések, sem a premontreiek írásos emlékeiben nem találjuk a kolostort, így csak feltételezhető, hogy a bencés rendhez tartozott.
A tatárjárás a vidéket elnéptelenítette, és a benépesedés is csak lassan indult meg, így a monostor funkcióját ekkor bizonyára elveszítette. A sorsát végleg a törökök 1658-as és 1660-as pusztítása pecsételte meg, ekkor ugyanis Herpály végleg kihalt, és a benépesedés már a mai város egykori területén indult meg.
A monostort a következő évszázadokban még viszonylag jó állapotban találjuk. 1806-ban még állt a két hatalmas, szinte sértetlen torony, a hajó, a szentélyek, és a sekrestyekápolna falainak romjai.

Ákos O.

5/5

Egy csodálatos Árpád-kori román stílusú három hajós hajdani templom romjai tekinthetők meg. Az északi tornyot sajnos a XIX. sz-ban lebontották, de a déli torony mai napig magasodik a táj fölé az alapzatául szolgáló tellről (lakó halom). Ismeretterjesztő tábla nincs, csupán egy emléktábla van a torony falán.